Konjunktiv - Kötőmód

Konjunktiv – Kötőmód

Két fajtája van: Konjunktiv I. és Konjuktiv II.
Bizonytalanságot fejez ki, ill. nem valóságos, hanem lehetséges vagy feltételezett folyamatokat, tényeket nevez meg, ill. tudósít.
Ha nem választjuk szét a Konjunktiv I-et és a Konjunktiv II-t, akkor mind a hat igeidőt használja a Konjunktiv, plusz a würde+Infinitiv szerkezet is.

Konjunktiv I.	Konjunktiv II.
Konj. Präsens	Konj. Prät.
Konj. Perfekt	Konj. Plusq.
Konj. Futur	würde-formen

A Konjunktiv I. kifejezhet:

felszólítást
óhajtást
 kívánságot
 bizonytalanságot, de főként
mások szavainak, ill. véleményének nem szó szerinti közvetítése (=függőbeszéd)

A Konjunktiv II. kifejezhet:

·         irreális feltételezést

·         hasonlítást

·         óhajt

·         helyettesítheti a Konjunktiv I-et is, függőbeszédben, bizonyos esetekben

Személyragok kötőmódban:

ich                          -e

du                          -est

er/sie/es                 -e

wir                         -en

ihr                          -et

sie/Sie                    -en

Konjunktiv I. – Präsens

o   nincs ragmódosulás- az előbbi végződéseket kapja

o   tőhangváltás sincs pl.: laufen à laufest

o   haben ragozása: hab/e/est/e/en/et/en

o   sein E/1.; E/3.-ban nem kap személyragot! à sei/est/-/en/et/en

o   werden ragozása: werd/e/est/e/en/et/en

Módbeli segédigék:

Szabályosan képezik a Konjunktiv I. Präteritum alakjukat. Pl.: wollen à ich woll-e

Mikor használjuk a Konjunktiv I. Präteritumot?

o   főmondatokban kifejezhet felhívást, kívánságot, óhajt, teljesíthető kérést

o   E/3, T/1, T/3 személyei a felszólító mód hiányzó alakjait pótolják. Ebben az esetben felszólító módban fordítjuk magyarra a mondatot.

Es lebe das Vaterland! ’Éljen a haza!’

Gehen wir weiter! ’Menjünk tovább!’ ß felszólító mód

Gehen wir weiter! ß Konj. Prät.

o   az E/3-at gyakran használjuk man általános alannyal receptekben. Pl.: Man nehme einen Topf. ’Vegyünk egy fazekat.’

o   mellékmondatokban, függőbeszédben közlést, ill. másnak a véleményét fejezi ki. Pl.: Inge sagte: „Ich bin müde.” – szó szerinti

o   Inge sagte, sie sei müde. – függő

(Egyenes beszédben szó szerint idézünk valakit, függőbeszédben nem szó szerint.)

Konjunktiv I. – Perfekt

Képzése: sein vagy haben segédige kötőmódú alakja + az alapige befejezett melléknévi igenévi alakja.
Pl.: Er sei gekommen.
Amivel a Perfektjét képezi, az dönti el, hogy sein vagy haben.
Vannak olyan igék, melyek lehetnek sein-osak és haben-esek is, attól függően, hogy mit jelentenek. Pl.:                 brechen              - összetörni h.

                                                  -összetörik i.

Használata: előidejűség kifejezése pl.: Helmut erzählte, Jutta sei nach Hamburg gefahren. ’Azt mondta, hogy Jutta Hamburgba utazott.’ (Jutta hamarabb elutazott, mint hogy Helmut ezt elmondta volna.)

Konjunktiv Futur

Képzése: a werden segédigét használjuk kötőmódú alakban, a mondat végén az alapige főnévi igenévi alakban.

Használata: utóidejűség kifejezésére függőbeszédben pl.: Der Kranke sagte zum Arzt, er werde nie mehr rauchen.

Konjunktiv II. – Präteritum

Képzése: kijelentő módú ige Präteritumából képezzük.

Képzési formák: 2 vagy 3, attól függően, hogy:

gyenge
erős
rendhagyó-e az ige.

o   gyenge igék Präteritumban: -te végződést kapnak, Konj. Prät.-ban is.
Pl.: fragen – fragte: sima Prät.
ich fragte: Konj. Prät.

o   erős igék (tőhangváltós igék): a kijelentő módú Prät. alakból képezzük, de Konj. Prät.-ban az a, o, u tőhangváltós igék Umlautot kapnak, ugyanúgy felveszik a végződéseket.
Pl.: ich war – kij. Prät.
ich wäre – Konj. Prät.

ha nem umlautképes tőhangja van, pl.: schreiben – nem történik semmi, csak személyragot kap : ich schriebe

KIVÉTELEK:
pl.: befehlen - parancsolni
befahl - sima Prät.
ich beföhle - Konj. Prät.
helfen - hülfe
empfehlen - empföhle
werben - würbe ’toborozni’
sterben - stürbe
werfen - würfe
verderben - verdürbe

Vannak olyan igék, melyeknél mindkét forma él, pl.      beginnen - begänne - begönne

                                                                                        gewinnen - gewänne - gewönne

                                                                                         stehen - stände - stünde

o   rendhagyó igék (vegyes rag.): tőhangváltás + -te Prät.-ban (Perf.-ben –t)
pl.: bringen – brachte – h. gebracht

bringen – brächte – Konj. Prät.

denken – dachte – h. gedacht

denken – dächte – Konj. Prät.

Vannak olyan igék, melyek írásban is megtartják az –e hangot.
Pl.:         kennen- kennte (nem kannte)
               rennen
               nennen
               brennen
               senden
               wenden

sein       – ich wäre

haben    – ich hätte

werden  – ich würde

A módbeli segédigék a sollen és a wollen kivételével Umlautot kapnak.
Pl.:         dürfen – dürfte

               könnnen – könnte

Konjunktiv II. – würde - formen

A feltételes mód jelen idejét fejezi ki.
Képzése: a werden segédige Konj. Prät. alakja + az alapige Inf. alakban.
Pl.: Ich würde lieber stehen. ’Inkább állnék.’

Konj. II. Prät. és würden + Inf. alak használata:

o   a magyar felt. mód jelen idejének felelnek meg

o   ilyenkor sokszor jövőbeli cselekvésre utal a würde alak, amely még nem kezdődött el
pl.: Wir würden dort auch die Gemäldegalerie besichtigen. (=Konj. Prät.)

o   Konj. Prät.:  ha egyértelműen különbözik a kij. módú alaktól, akkor inkább a Konj. Prät. alakot használjuk.

o   a würde alak főképp önálló ill. főmondatokban és ált. gyenge ragozású igék esetében
pl.: begleiten – elkísérni

ich begleite sie }
              

o   ha feltételes mellékmondatban szerepel: akkor is szerepelhet a Konj. Prät. alak, ha megegyezik az Ind. Präs. alakkal, mert ott a wenn a kötőszó (’ha’)

o   würde alak azok helyett is lehet, amik kétféleképp képezik vagy régies alakjuk van

o   a beszélt nyelvben akkor is használjuk a würde formát, ha az ige Konj. Prät.-a hasonlít kiejtésben

o   ahol egyértelmű a használat, ott ne würde formát használjunk

o   jelen idejű feltételes mondatokban használjuk őket
Pl.: Wenn wir Zeit hätten, würden wir ins Kino gehen.

o   óhajtó mondatokban
Pl.: Wenn er doch bald käme! ’Bárcsak hamarosan jönne!’

o   irreális hasonlító mondatokban
Pl.: Er tut also ob er taub wäre. ’Úgy tesz, mintha süket lenne.”

o   udvarias kérésekben
Pl.: Könnten Sie mir bitte helfen?

o   függőbeszédben a Konj. Präs. olyan alakjai helyett, amelyek nem különböznek a kij. módú igealakoktól
Pl.: haben à ich hätte, du hättest helyett du habest

Konjunktiv II. – Plusquamperfekt

Képzése: sein vagy haben Konj. Plusq. alakja + alapige bef. mn.-i igeneve
Pl.: lernen – ich hätte gelernt
ë würde + Inf.- vel is ki lehet fejezni
az ige Perfekt alakja lesz Inf.
Pl.: ich würde gelernt haben

Használata:

o   a magyarban a felt. mód múlt idejének felel meg
pl.: múlt idejű irreális feltételes mondatokban: Ich hätte mir dieses Kleid gekauft, wenn ich mehr Geld gehabt hätte.

o   múltra vonatkozó óhajtó mondat
pl.: Wenn er doch früher gekommen wäre.

o   előidejűséget kifejező, irreális mondatokban
Er ging vorbei, als ob er uns nicht bemerkt hätte.